LEHANGOLT VAGY DEPRESSZI�S?

A sz�rke, �szi-t�li napok energia veszt�ssel j�rnak a szervezetben. Az ilyen napokon sokan panaszkodnak arra, hogy lehangoltak, kimer�ltek, f�rad�konyak, s�t egyesek kijelentik: Depresszi�s vagyok. Divat ez a sz�, de sokan nem tudj�k, mi is a val�di jelent�se. Ha csak levertek, lehangoltak vagyunk, az m�g nem depresszi�s betegs�g.

A kezel�st ig�nyl� depresszi� megt�madja a beteg hangulat�t, gondolkod�s�t, szervi eg�szs�g�t �s viselked�s�t. A depresszi�s beteg hangulata majdnem mindig szomor� vagy aggodalmas, j�llehet az inger�lts�g is gyakori. M�g ha valaki l�tsz�lag nem is depresszi�s, elvesz�theti �rdekl�d�s�t olyan dolgok ir�nt, melyekben kor�bban kedv�t lelte.

A depresszi�s ember gondolkod�sa gyakran �nmag�r�l, a jelenr�l �s a j�v�r�l alkotott negat�v gondolatokban nyilv�nul meg. A betegek sz�m�ra a koncentr�ci�, az eml�kez�k�pess�g is probl�m�t jelenthet, gyakran hoznak nehezen megmagyar�zhat� d�nt�seket. Ha az �llapot s�lyosbodik, a beteg �rdektelenn� v�lik, �s teljes rem�nyvesztetts�get �l meg, �gy v�li, � m�r teljesen �rt�ktelen a t�rsadalom sz�m�ra. Gyakran �gy �rzik, nem �rdemes tov�bb �lni�k, gyakran gondolnak az �ngyilkoss�gra. A szorong�s, a r�m�let valami meghat�rozatlan, de iszony� dolog bek�vetkezt�t�l gyakori velej�r�ja a depresszi�nak. F�bi�k, f�lelmek bizonyos helyzetekt�l, szint�n kialakulhatnak.

Testi t�netek
A testi funkci�k sz�mos m�don romolhatnak. Az �tv�gytalans�g �s tests�lycs�kken�s gyakori t�net, j�llehet n�ha fokozott �tv�gy �s tests�lygyarapod�s l�p fel. A depresszi� alv�szavarokkal j�rhat, melyek s�lyoss�ga az elalv�si neh�zs�gekt�l az �jszakai �bred�seken �t a kora reggeli �bred�sig �s visszaalv�si k�ptelens�gig v�ltozhat. Vannak azonban, akik �ppen hogy sokkal t�bbet alszanak a szokottn�l. B�rmennyit aludjanak is a depresszi�s betegek, gyakran kimer�ltek, er�tlenek, sokszor elvesztik nemi �rdekl�d�s�ket. Sz�jsz�razs�g vagy sz�kreked�s alakulhat ki, sokan nehezen k�r�l�rhat� f�jdalmakr�l panaszkodnak. Akik m�r �testek egy depresszi�s id�szakon, �let�k sor�n mintegy �t ilyen epiz�dra sz�m�thatnak. Term�szetesen ez nem mindenkire egyform�n �rv�nyes. Vannak, akiknek csak egy depresszi�s id�szakuk van, m�soknak pedig t�bb. Szerencs�re a legt�bb beteg eset�ben a korai kezel�s a depresszi� id�tartam�t �s s�lyoss�g�t egyar�nt cs�kkenti.

Van, aki mosoly m�g� rejti �rz�seit...
A hangulati elt�r�sek okozta magatart�szavarok, a megv�ltozott gondolkod�s �s testi funkci�k jelent�sen befoly�solhatj�k a beteg mindennapi �letvitel�t. Sokan nem k�pesek fel�lt�zk�dni, enni, dolgozni. M�sok viszont nagyon levertnek �rzik ugyan magukat, de tov�bbra is norm�lis �let�ket folytatj�k otthon �s a munkahely�k�n egyar�nt. Vannak, akik mosoly m�g� rejtik �rz�seiket, m�sok sokat s�rnak. A depresszi�s magatart�s legsz�ls�s�gesebb form�ja term�szetesen az �ngyilkoss�g. Azonnal forduljon orvos�hoz, ha arra gondol, hogy �nmag�ban, vagy m�sokban k�rt tegyen.

Mi okozza a depresszi�t?
Ahogy a depresszi� sz�mos k�l�nb�z� form�ban jelentkezhet, oka is nagyon sokf�le lehet. A depresszi� leggyakrabban t�bb ok egy�ttes fell�pt�re vezethet� vissza. Mi�rt v�lik az egyik ember depresszi�ss�, m�g a m�sik eg�szs�ges marad? Erre nincs egy�rtelm� v�lasz. Minden egyes ember sz�m�ra egy adott pillanatban eg�sz sor t�nyez� egy�ttes hat�sa d�nti el, hogy kifejl�dik-e a depresszi� vagy sem. N�ha a kiv�lt� esem�nyt meg lehet hat�rozni. M�skor viszont a depresszi� minden kimutathat� ok n�lk�l l�p fel, esetenk�nt olyan emberekn�l, akik sikeres �letvitelt folytatnak. N�zz�nk n�h�ny olyan okot, mely szerepet j�tszhat a depresszi� kialakul�s�ban.

K�ls� esem�nyek: A t�rsas kapcsolatok neh�zs�gei miatt kialakult mag�nyoss�g hozz�j�rulhat a depresszi� kialakul�s�hoz. �pp �gy a p�nz�gyi aggodalmak, jogi probl�m�k, nyugd�jba vonul�s, vagy egy�b stressz helyzetek. Szeretett szem�ly hal�la miatti gy�sz igen ritk�n b�r, de l�trehozhat teljes depresszi�s t�netegy�ttest.

Genetika. A kutat�sok kimutatt�k, hogy a velesz�letett t�nyez�k fontosak. M�s szavakkal azok, akiknek k�zeli hozz�tartoz�juk depresszi�s peri�duson ment �t, nagyobb val�sz�n�s�ggel v�lnak maguk is depresszi�ss�. A genetikailag depresszi�ra hajlamos emberek val�sz�n�leg sebezhet�bbek, ha valami nyugtalan�t� t�rt�nik k�r�l�tt�k. Pszichol�giai, vagy "biok�miai" faktorok. Ma a kutat�sok egyik leg�rdekesebb ter�lete a "depresszi� biok�mi�ja". A depresszi�t az agy �gynevezett neurotranszmitter anyagainak egyens�lyzavar�val magyar�zz�k. M�s szavakkal, ha ezeknek az anyagoknak valamelyik�n�l m�k�d�szavar t�mad, depresszi� l�phet fel. �lettani t�nyez� lehet valamilyen betegs�g, mint p�ld�ul az agyv�rz�s, a Cushing k�r vagy pajzsmirigy betegs�g is. Sz�mos gy�gyszer, mint p�ld�ul egyes v�rnyom�scs�kkent�k, fogamz�sg�tl� tablett�k, szteroidok (mint a kortizon) szint�n szerepet j�tszhat. Utolj�ra, de nem utols�sorban az alkohol �s m�s �lvezeti drogok is szedik �ldozataikat.